Nyilas Misi pakkot kapott

2015. NAGY KÖNYVES KIHÍVÁSÁNAK ÖTVENEDIK KÖNYVE – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Egy könyv, amely a szülővárosomban játszódik. Utolsónak hagytam ezt a kategóriát, nem véletlenül. Január óta gondolkodtam rajta, melyik könyvet olvassam el. Mert azokat a regényeket, amelyekről tudtam, hogy Debrecenben játszódnak, már olvastam. És a Nagy Könyves Kihívás teljesítésekor olyan könyveket szerettem volna elolvasni, amelyek korábban még nem kerültek a kezembe. Keresgettem hát az interneten olyan történeteket, amelyek Debrecenben játszódnak, de ez idáig nem találtam olyat, amit még nem olvastam. Úgyhogy döntenem kellett: Szabó Magda egyik könyve, vagy a Légy jó mindhalálig. Móricz regénye mellett döntöttem. (Sajnos nem találtam meg a könyvespolcomon a regényt, majdnem egy órát töltöttem el vele, hogy megkeressem, de annyi könyvem van, és biztosan valamelyik hátsó sorban bújt meg, hogy rá ne találjak, úgyhogy kénytelen voltam a regényt elektronikus formában elolvasni. ) Egyrészt azért döntöttem Móricz regénye mellett, mert már nagyon régen volt, amikor olvastam, másrészt felnőtt fejjel szerettem volna újra átolvasni, és „igazságot tenni” a mostanában dúló „kötelező-nem kötelező” vitában, vagyis eldönteni: jó-e, hogy általános iskola felső tagozatában kötelező olvasmány a Légy jó mindhalálig, vagy le kellene venni a listáról.

Az ellenzők véleménye az, hogy a gyerekeknek elmegy a kedvük az olvasástól a kötelező olvasmányok miatt. Szerintem nem ez a baj. A gond az, hogy a gyerekek ma eleve nem olvasnak. Ott van nekik a tv, a video és a számítógép, sőt, a tablet és a telefon. Ma nem nagy divat könyvet olvasni, nem is ezt látják egymástól. Szóval a modern technika világában a gyerekeknek egyáltalán nincs kedvük olvasni. Függetlenül attól, hogy melyek a kötelező olvasmányok. Mert ugye nem arról van szó, hogy a gyerekek olvasnak és olvasnak, mindent, amihez csak kedvük van, de azok a fránya, unalmas kötelező olvasmányok elveszik az időt a sokkal izgalmasabb olvasmányoktól, a helyzet sokkal inkább az, hogy az iskolai olvasmányoktól várnák el a tanárok és a szülők is, hogy általuk kedveljék meg a gyerekek a könyveket. Szerintem ettől nem lehet túl nagy eredményt várni. Otthon, a szülőknek, nagyszülőknek kellene megszerettetniük a gyerekekkel már kicsi korban az olvasást. Mert az egy remek dolog! Ha a gyerek nem olvas, a kötelezőt, legyen bármi is, utálni fogja. Ha pedig olvas, akkor a fantázia történetek , a Harry Potter és a Szent Johanna Gimi mellett belefér egy-két komolyabb regény is. Mint például a Légy jó mindhalálig.

Miről is szól Móricz Zsigmond regénye?

Él egy kollégista kisfiú Debrecenben, a nagy múltú Református Kollégiumban, komolyan veszi az iskolát, jól tanul, és ingyen kap a kollégiumban olyan ételt, amit otthon a szülei nem tudnának neki biztosítani. Nyilas Misi magányos, mert szegény családból származik, amit szégyell. És állandó lelkiismeret-furdalás gyötri. Például azért, mert tudja, hogy otthon a szüleinek és a testvéreinek nem jut olyan étel, mint neki Debrecenben a kollégiumban. Egy rossz sorban élő családból származó gyermek sorsát ismerhetik meg az olvasók. Nos: nagy baj, ha az általános iskola felső tagozatában a gyerekek ebből a regényből megismernek egy ilyen sorsú gyermeket? Szerintem nem.

Nyilas Misi rajong a könyvekért. Gyűjtögeti a pénzét, spórol, hogy megvehessen egy Csokonairól szóló kötetet. Aztán a megspórolt pénzén papírokat vesz, amit szépen beköttet, és örömmel tervezgeti, mennyi mindent ír majd bele. És vágyakozik arra, hogy eljuthasson színházba, el is határozza, hogy gyűjt a színházjegyre, mert arra nem sajnálja a pénzt. Nos: baj, ha a felső tagozatos gyerekek egy olyan fiúról olvasnak, aki könyvre, olvasásra, színházra vágyik? Szerintem nem.

A Református Kollégiumban, mint minden iskolában, zajlik az élet. S ahol diákok vannak, ott diákcsínyek is történnek. Persze, nem olyanok, mint manapság, de a történet ettől érdekes. S az olvasó azt is megtudhatja, miről beszélgetnek a tanítás után a diákok. Van, amikor a történelemről, az olvasmányaikról és olyan is, amikor a tanárokról. Nos: baj, ha a felső tagozatos diákok megtudhatják, hogy a régi debreceni Református Kollégiumban milyen volt a diákélet? Szerintem nem.

A regénybeli Nyilas Misi sok időt tölt felnőttek között. Egy idős, vak úrhoz jár felolvasni, és tanítja az egyik diáktársát. A szeme előtt zajlanak viták, veszekedések, feltárulnak a problémák, a magánéleti gondok, és a legnagyobb baj, a pénztelenség. Bár a történet nem ma játszódik, akár ma is történhetne. A debreceni kisdiák pedig hol együtt érző, hol pedig ítélkező. Érdekes látni, milyen gyermekszemmel a felnőttek világa. Nos: baj,ha a felső tagozatos diákok egy gyermek szemszögéből látják a felnőtt világ problémáit? Szerintem nem.

Szóval: szerintem az általános iskola felső tagozatosai nyugodtan elolvashatják Móricz Zsigmond regényét. Én azt gondolom, jókat lehet beszélgetni a Légy jó mindhalálig című regényről. A történet Nyilas Misije Móricztól bizony hatalmas nagy „pakkot” kapott: borzasztó érzékeny gyermek, aki magára veszi a világ gondját. Szerintem van rajta mit megvitatni. Akár tizenévesen is.

Azért egy kis kritika: van, ami most újraolvasva nem tetszett a regényben. Amikor Nyilas Misi nem találja a reskontót, az olvasó hamar tudni szeretné, hogy vajon hol van, ki lopta el, ehelyett viszont előbb hosszú oldalakon arról kell olvasnia, hogyan zajlanak a tanítási órák, részletesen meg kell ismerkednie az iskolában éppen napirenden lévő tananyaggal, és még azon a részen is túl kell esnie, amikor egy sokat olvasó diák Magyarország történelméről mesél Misinek. Én, mint olvasó túl türelmetlen voltam: inkább szerettem volna tudni, hová tűnt az a reskontó!

És még egy megjegyzés: most, újraolvasva a regényt, megállapítottam, hogy ebből a történetből remek film készült. Kivételesen azt mondom, amit ritkán szoktam: a film jobb, mint olvasva a regény.

A Légy jó mindhalálig című könyv elolvasásával én a Nagy Könyves Kihívás 43. pontját teljesítettem, mert ez egy olyan könyv, ami a szülővárosomban, Debrecenben játszódik. De teljesíthető vele a lista 3. pontja is, mert ebből a regényből film is készült, a 14. pont is, mert ez egy szépirodalmi mű, ha valaki kötelező olvasmányként nem olvasta el az iskolában ezt a könyvet, akkor teljesítheti a lista 25. pontját, de kipipálható vele a lista a 33. pontja is, mert ez gyermekkorunk egyik könyve, és a 36. pont is, mert ez a könyv egy gimnáziumban játszódik.

Szeretem Nyilas Misi történetét. Érdekes, ahogyan ez a kisfiú látja a világot. És biztos vagyok benne, hogy, bár más korban élünk, ilyen kisfiúk ma is vannak.