A szellemek megmutatják

2015. NAGY KÖNYVES KIHÍVÁSÁNAK HUSZONHARMADIK KÖNYVE – Charles Dickens: Karácsonyi ének

A Nagy Könyves Kihívás listájának egy konkrét pontjához kerestem könyvet akkor, amikor eszembe jutott Charles Dickens Karácsonyi ének című regénye. A kihívás során ugyanis el kell olvasni egy olyan könyvet is, ami karácsonykor játszódik. Végignézve a könyves polcomon rátaláltam Agatha Christie krimijeire, a Karácsonyi puding és a Poirot karácsonya című könyvekre, így először arra gondoltam, hogy ezek közül olvasom el valamelyiket. De aztán a közösségi portálon egy olvasásról, könyvekről szóló posztomhoz hozzászólva egy ismerősöm ajánlotta Dickens Karácsonyi ének című könyvét, amit eddig még nem olvastam el. Akkor határoztam el, hogy a kihívást teljesítésekor inkább ezt a regényt választom.

A történet főszereplője Ebenezer Scrooge, egy uzsorás. Fösvény, lelketlen milliomos, aki utál minden szépet és jót, így a karácsony ünnepét, és az arra való készülődést is gyűlöli. Mindössze két ember van az életében. Az egyikük Fred nevű unokaöccse, akivel alig tartja a kapcsolatot, a másik Bob Crachit, saját rosszul fizetett és agyondolgoztatott alkalmazottja. A regény elején már karácsonyi hangulatba cseppenhet az olvasó, mindenki az ünnepre készül, amire egyedül csak Scrooge, az uzsorás legyint, számára semmit nem jelent a karácsony, ünneplésre nem gondol, arra pedig pláne nem, hogy alkalmazottját a karácsony alkalmából egy kis plusz pénzzel megjutalmazza. Sőt, még unokaöccsének is nemet mond, aki kedvesen meghívja őt a családjához, hogy üljenek együtt az ünnepi asztalhoz. A regény főszereplője szokása szerint egyedül készül, illetve éppen hogy nem készül a karácsonyra, s lelketlensége miatt meglátogatja három szellem: az elmúlt karácsonyok szelleme, a jelen karácsony szelleme és a jövő karácsonyainak szelleme. Az első szellem a Scrooge gyermekkorát idézi fel, az elmúlt karácsonyokat, és az akkori történéseket felidézve ad magyarázatot arra, hogy a férfi miért vált olyanná, amilyen. A jelen karácsony szelleme családok otthonaiba invitálja a főszereplőt, megmutatja, hogy unokaöccse és alkalmazottja hogyan ünnepel családi körben, kevés pénzből, de annál nagyobb szeretetben. A harmadik szellem, a jövőbe repíti a zsugori férfit, és azt mutatja meg, milyen lesz a jövő, ha Scrooge nem változtat viselkedésén. Ez a szellem a legfélelmetesebb. Több tragédiát is előrevetít, sőt egy halottat is mutat, akiről senki nem beszél sem sajnálattal, sem szeretettel, sőt, akinek a halála mindenki számára öröm. A férfit önmagával szembesíti, hiszen a halott nem más, mint Scrooge, és ez a felismerés még a lelketlen ember számára is megrázó. A regény vége happy end: Scrooge a szellemek hatására megváltozik. 

Dickens regényében a kedvenc jelenetem az anyagilag szerény körülmények között élő család karácsonyi vacsorájának története. Lehet, hogy különös, de kedvem lenne velük ünnepelni a karácsonyt.

Charles Dickens regényének elolvasásával én a Nagy Könyves Kihívás 45. pontját teljesítettem. De a karácsonyi énekkel teljesíthető a lista 3. pontja is, mert a könyv alapján film is készült, kipipálható a 23. pont, mert a regény egy több mint 100 éves mű, a 44. pont, mert ez a regény eredetileg nem az anyanyelvünkön íródott, és a lista 13. pontja is, mert ez a történet egy másik országban játszódik, és a 27. pont is, mert ezt a könyvet egy nap alatt el lehet olvasni. Azt is el tudom képzelni, hogy valakit ez a könyv megríkat, az választhatja a kihívás 38. pontját is.

A történet tanulságos. Bár nem kimondottan idéz karácsonyi hangulatot, az ünnep előtt is érdekes lehet elolvasni, a ma emberét is gondolkodásra késztetheti, és sokakat megfékezhet, rádöbbenthet arra, hogy az ünnepen nem az ajándékok és a pénz értéke a fontos, hanem az, hogy a család együtt legyen, és jó legyen a hangulat.