4447, ami nem csupán egy ház

2015. NAGY KÖNYVES KIHÍVÁSÁNAK HETEDIK KÖNYVE – Jókai Anna: 4447

Átböngésztem a könyves kihívás listáját, és úgy gondoltam, legyen a következő könyv egy szépirodalmi mű. Már mentem is a könyvespolcomhoz, de mielőtt átböngésztem volna azokat a sorokat, ahol a szépirodalmat tartom, eszembe jutott: legyen Jókai Anna! Szabó Magda mellett ő a kedvenc magyar íróm. Szinte minden kötete megvan, többségüket olvastam is, de azért van egy-kettő, amelyet még nem. Azonnal meg is akadt a szemem az egyiken: 4447. Gondoltam, most ezen a sor!

Jókai Anna könyveit nagyon szeretem. Magát a szerzőt még gyermekkoromban ismertem meg. Emlékszem, kislányként milyen örömmel vettem le a könyvtárszoba – mert nálunk a szülőházamban ilyen is volt, egy szoba telis tele könyvvel, és így is neveztük − polcáról a Szép versek című kötetet, ami mindig az ünnepi könyvhétre jelent meg. Gyermekkoromban izgalmas volt számomra ez a könyv, mert nemcsak verseket tartalmazott, hanem benne volt a kötetben szereplő összes költő fényképe is. Nagyon szerettem őket nézegetni, tisztelettel néztem rájuk, és, ha nem is irigységet, mert azt nem mondanám, inkább óriási vágyat éreztem arra, hogy egyszer én is ott legyek egy kötetben. Gyermekkoromtól kezdve készültem az írásra. Jókai Anna fotóját is nagy örömmel nézegettem a Szép versek című kötetben, és alig vártam, hogy felnőtt legyek, mert akkor már olvashatok is tőle. Mert a nagyszüleim és a szüleim mindig azt mondták, hogy a könyvtárszobában felnőtteknek való könyvek vannak. Amikor aztán felnőttem, persze, hogy a kezembe vettem Jókai Anna könyveit. Nem verseket olvastam tőle, hanem regényeket. Már az első megtetszett, a Tartozik és követel. Talán máig az tőle a kedvencem. De az egyik kedvencem biztosan!

Jókai Annától több könyvet is elolvastam. A Tartozik és követel mellett nagyon tetszett a Szegény Sudár Anna, A feladat, A labda, a Jákob lajtorjája és az Éhes élet is. A 4447 nem mai regény, és a könyv már több éve ott is áll a polcomon, de eddig még nem került rá sor. Most úgy gondoltam, hogy a szépirodalmi mű kategóriában jobbat nem is találhatnék, elkezdtem hát olvasni. Már legalább 20-30 oldalon túl voltam, amikor tartottam egy kis pihenőt, s ahogy letettem a könyvet, és ránéztem a borítójára, megláttam a címet: 4447. Akkor tudatosult bennem, hogy ez a regény a könyves kihívás másik feltételének is megfelel: a címében számjegyek szerepelnek.

 A 4447 érdekes könyv. A cím egy ingatlan helyrajzi száma. A regény főszereplője, Nusi néni, egy idős asszony attól érzi biztonságban magát, mert megvett egy Tömő utcai földszintes házat, és az az övé. Számára az a ház nem csupán egy ház. Rajta kívül egyetlen családtagját sem érdekli az a ház, de ő foggal-körömmel ragaszkodik hozzá, még akkor is, amikor le akarják bontani, s helyette kapna egy új lakást. A regényben minden e körül a „mánia” körül forog. A család tagjai közben élik mindennapi életüket. Szeretnek, gyűlölnek, irigykednek vagy éppen szánják egymást, a fiatalok egymásba szeretnek vagy éppen kitáncolnának egy házasságból, más pedig azért marad benne, mert sajnálja a házastársát. A történet nem mai, még akkor játszódik, amikor nem volt GYES, és egy anyuka nem engedhette meg magának azt, hogy otthon maradjon kisgyermekével. A regény kisgyermekes anyuka szereplője azért igencsak érdekes döntést hoz, amikor a nagymamára bízza a kis unokát, mert így ő szinte alig foglalkozik a gyermekével. Ez elgondolkodtató. A 4447 jó kis regény. S, bár, nem ma játszódik, a történet mai. A szereplők szándékai, viselkedései akár maiak is lehetnének. Hiszen vannak, akik ma is várnak valamire, talán maguk sem tudják, mire, s közben elmúlik az élet…

Jókai Anna könyveit azóta még inkább szívesen olvasom, amióta az írónővel alkalmam nyílt személyesen is találkozni. Először a Nyíregyházi Televízióba hívtam be egy író-olvasó találkozója apropóján vendégnek, s akkor, adáson kívül is, nagyon jót beszélgettünk. Azóta több alkalommal is készítettem vele interjút, az ünnepi könyvheti rendezvényeken pedig minden évben keresem az alkalmat, hogy válthassak vele néhány szót. Nagy öröm számomra, amikor a Vörösmarty téren évről évre összefutunk. 

 Jókai Anna 4447 című regényének elolvasásával én a könyves kihívás 5. pontját teljesítem, mert ez egy olyan könyv, amelynek a címében számjegyek szerepelnek. De a könyv megfelelhet a 14. pontnak is, mert szépirodalmi mű, aki még nem olvasott semmit Jókai Annától, az választhatja a 41. pontot, és választható a 9. pont is, mert nő írta.

Aki szereti az olyan regényeket, amelyben folyamatosan bepillanthat egy család életébe, és ahol mindig történik valami, és nem zavarja, hogy a történet nem mai, ajánlom, hogy olvassa el a 4447-et. De, ha valaki, ahogyan én, a könyves kihívás 5. pontját szeretné teljesíteni, és még nem olvasta, azt is ajánlom, hogy válassza Orwell 1984 című regényét is, mert az a könyv egyszerűen zseniális! Persze Jókai Anna könyveit se hagyja ki senki, mert azok a könyves kihívás több, más kategóriáinak is megfelelnek.